Hiába volt minden vívódásuk... nem használt semmit, nem tudták elfojtani érzéseiket többé. Meg kellett mondaniuk egymásnak, mennyire imádják, milyen forrón szeretik egymást...
Cím: Az Esthajnalcsillag Holdja
Elsődleges kulcs: a TélMásodlagos kulcs: Hermione
Harmadlagos kulcs: Lupin
Negyedleges kulcs: 2. Kaján vigyorral az arcán indult el a pince folyosóján
Jogok: Minden jog J.K. R-é, én csak felhasználom a neveit, semmi hasznom nem származik belőle
Műfaj: novella
Figyelmeztetések: OOC-karakterek,általános, romantikus, AU, Hurt/Comfort
Korhatár: 12
Tartalom: Lupin/Hermione, Nem szabad feladnunk. Bármi baj történik, erősnek kell maradnunk, és folytatni eddigi életünket. Hermione Granger egy felnőtt boszorkány, aki huszonhat évesen magányosan él, megjárta a poklot, a mennyet, nehezen ugyan, de mégis túltette magát férje elvesztésén. Egy nap történik vele valami, ami megváltoztatja addig sivárnak hitt életét.
Megjegyzések: A fichez Lilcsyke készített képet. Köszönet érte. Az idézet a citatium oldaláról való.
12 megjegyzés:
Először is szeretném megdicsérni Lilcsykét, mert tetszik a történethez készített kép (bár a párosnak nem vagyok nagy rajongója). Tényleg szép lett. :]
A fic elejét is meg kell dicsérnem, tetszik, ahogy a környezetet bemutatod, egész szépen bánsz a szavakkal. Az első hibát ebben a sorban találtam: "meghalt egy halálfaló átka által." Inkább -tól. Vagy miatt. Vagy valami. Az által itt kicsit túl soknak hat.
Sajnos ahogy halad előre a fic, azért egy-két szórendi hiba felmerül. Igaz, a magyarban sokkal kevésbé kötött a szórend, mint egyéb nyelvekben, de a jó stílushoz hozzátartozik az is, hogy megtanuld eltalálni, mit mi után kell tenni a megfelelő hatás érdekében. Ezt anno még neji tanította nekem (aki egyébként szerintem az egyik legjobb - ha nem a legjobb - magyar slasher), de azóta én is beláttam, mennyi igazság van a dologban. Minden egyes szóval lehet manipulálni az olvasót. Néha nem is kifejezetten a szó a fontos, hanem a sorrend, amiben "felfűzöd" őket. Két szót felcserélve már mást adsz át például,úgyhogy érdemes megtanulnod kiválasztani a célodnak leginkább megfelelő szórendet.
Ami még fontos: időnként a mondataid két része között nincs logikai kapcsolat. Ez pedig baj. Ha nem tudod őket összekötni, inkább vedd ketté. Hidd el, két rövidebb mondattal boldogabbak leszünk, mint egy olyannal, amiben nem működik a kohézió.
*nevet* jaj, de elláttad szegény Ginny baját! Még hogy kezd Mollyra emlékeztetni... Egyébként viszont szerintem egész jól megformáltad a két nő közötti kapcsolatot. Tényleg jó barátoknak tűnnek, egy kicsit parodizálod is ezzel a tegnapi ficet, ahol inkább csak összesöpört az író két embert és kijelentette, hogy na, BFF time!
"állt frigyben" - ilyen szókapcsolat nincs, ezt a jövőben mellőzd.
Nagyon fura egyébként, hogy Madam Malkin nem tud a történtekről. Az Abszol úton dolgozik, mellesleg talárszabászatban(!) - ami egyenlő azzal, hogy sok pletykálkodó fehérnép fordul meg nála -, szóval szerintem ésszerűbb megoldás lett volna, ha tud Ron haláláról.
"Nézd, szóba jöhet még Hagrid, de hát kicsit nagy falat lenne neked," - na ennél a résznél hihetetlen jót nevettem :D Szerintem szépen eltaláltad a humort is, meg a baráti beszélgetések hangulatát is.
Ami viszont nem tetszik: szerintem Hermione vonzalma túl hamar buzgott fel Lupin iránt, hagyhattál volna több időt nekik, így kicsit hiteltelennek tűnik a dolog. A másik az, hogy Piton prof miért nem érdeklődik Hermione kérésének okáról? Nem hiszem, hogy nem tenné, szerintem egy kánon Piton még jól ki is gúnyolná a lányt a dolog miatt.
Kedves író, nem szeretnél mesekönyveket írni? Nem szarkasztikusan mondom, inkább azért, mert a tájleírásaid aranyosak, olyasmik, amiket egy-egy illusztrált könyvecskében tudnék elképzelni. Ha van hozzá affinitásod, szerintem próbálkozz meg a műfajjal.
"megkértem Pitont, hogy cseréljünk szerepet" - fogalmad sincs, ennél a mondatnál milyen jót nevettem. Tudom, hogy nem viccnek szántad, de elképzeltem Hermionét Piton suhogós köpenyében, felragasztott, műanyag kampós orral, miközben azt dörmögi, hogy "ötven pont a griffendéltől, Potter", és valahogy nem tudtam megállni... Bocs, ez nem szerves része a kritikának, csak gondoltam megosztom veled.
"Mi az az izé a kezedben?" - *Jess még hangosabban nevet* Na ez az a pont, ahol érvénybe lép az "insert arbitrary object" szabály. Csak az ember fantáziájának tisztaságán múlik a dolog. Egyébként meg szerintem jól eltalált rész, tetszik, ahogy a "támadók" reagálnak, életszerű.
" Stupor – kiáltott a lány, a taroló átok pedig segített padlóra küldeni az egyik férfit." - a Stupor nem taroló, hanem kábító átok.
Hm, az viszont nem biztos, hogy okos döntés volt, hogy Hermione nem tudta - teljesen - megvédeni magát. Vannak prók és kontrák, amik mellette és ellene szólnak. Pl. a háború talán annyira megviselte, hogy nem szívesen fordítja mások ellen a varázslást - DE a háborúban megedződött annyira, hogy három egyszerű muglival simán elbánjon. Szóval nem egyszerű a szitu, jobb lett volna, ha indoklod, miért fagyott le, akkor tisztább lenne a kép.
"Talán csak a Vénusz csillaga látszódott erőteljesen." - a Vénusz nem csillag, hanem bolygó. Oké, hogy esthajnalcsillagnak is hívjuk, de attól még nem lesz csillag. Ez fontos.
" Szerelembe esni valaki iránt " - az iránt nem helyes vonzat, ide -vel kellene.
"Hermione megfogadta, hogy ez lesz a kedvenc bolygója az összes többi közül, na és persze a Hold." - A Hold nem bolygó. A Hold hold. Kedves író, kezdem azt hinni, hogy nagyon nem figyeltél oda a földrajzórákon...
A Madam Malkinos dologhoz hasonlóan az is fura, hogy eddig nem tudakolta meg Hermione, hogy halt meg Tonks. Jóban voltak, hamarabb kellett volna érdeklődnie felőle, akkor is, ha megvolt a maga problémája.
Piton levele is furán jön ki. Sosem pajtáskodtak igazán Hermionével, ráadásul a prof a "kéne" szó helyett egészen biztosan a "kellt" használta volna, úgyhogy... Valószínűleg jobban jött volna ki, ha ezt a levelet McGalagony küldi.
Na és akkor a túl gyors vonzalom problémája vol.2: Lupin. Tulajdonképpen kétszer találkoztak a fic alatt, mégis szerelemről beszél. (Arról nem is beszélve, hogy az utolsó találkozáskor még Tonks képét bámulva kesergett.) Szóval... máskor lassíthatnál a tempón.
Az viszont tetszik, hogy itt is őrlődik a farkaskór miatt, vajon van-e létjogosultsága egy ilyen kapcsolatnak, és így tovább. Ez illik a karakteréhez.
"Lupin merengve bámulta a pohár maradékát." - *kontrollálatlan kacagásban tör ki az olvasó* Ja hogy Lupin a poharat ette! Így már minden értelmet nyer :DDD Egyébként inkább az ital maradékát bámulta, nem gondolod?
Egyébként fura, Hermionét mennyire gyengének írod. Nem tudom, van-e valami különösebb oka vagy sem, de nagyon kevés ficben ennyire sebezhető, egyébként inkább tomboy típus.
És akkor még egy kicsit a szereplők közötti viszonyokról: nagyon érdekes, hogy Harry nem kezdte el MAGÁTÓL keresni Lupint, csak mikor Hermione kiakadt. Sokkal valószerűbbnek tűnne, ha magától kezdené keresni.
" Szerencséjére minden kihalt volt a Félszemű Boszorka púpja környékén" - Tehát a hátán és a nyakán? Mert ha nem, akkor inkább a félszemű boszorka szobrának környékén volt minden kihalt.
"kopogó szellem" - ez egybeírandó, mert így külön egy olyan szellemet jelent, aki kopog.
"Hold két nap múlva teli lesz" - mivel? Sajttal? Értem, mit akartál mondani, de ebben a formában nem helyes.
Kedves író, y u no understand that Venus isn't a star? >-< Még egyszer leírni... De hogy a fic végén is ugyanígy megjelenjen... A Nap, na az csillag. A Vénusz semmi esetre sem. Máskor nézz utána.
Az utolsó mondat tetszett. Aranyos volt, valahogy mégis szép.
Összességében azt kell mondanom, hogy a ficből sütött valami kedves naivitás. Aranyos bája volt az egésznek, olyasmi, ami a kiskamaszoknak íródott könyveknél szokott előfordulni. Különösen jó döntésnek tartom, hogy nem tettél 18+ részt a történetbe, egyáltalán nem illene a stílusodhoz. Ez a csak és kizárólag lelki ismerkedés jól illett hozzád, tudtál vele mit kezdeni, még ha itt-ott vétettél is hibákat. Azt kell mondanom, hogy a ficed ebben is paródiája a tegnapinak. Senki sem akart megbaszni(!!!) senkit, és nem is volt rá szükség. Néha felesleges erőltetni azt, ami nem megy. Jobb megmaradni annál, ami igen.
A ficed legnagyobb gyengepontjának Hermione és Lupin 'szerelmének' túl gyors kialakulását látom. Időre lett volna még szükségük, több találkozásra, hogy ez igazán kiforrjon bennük. A vérfarkas gyerekes viselkedését azért nem tudom itt említeni, mert Lupin mindig is hajlamos volt a drámázásra. 'Jaaaj, elmegyek a Roxfortból, mert csúf, gonosz kis vérfarkas vagyok.' 'Jaaaaaj, én a rendnek se vagyok elég jó.' 'Jaaaaaaj, mi van, ha bántom Tonkst?' Egyszóval neki mindig volt valami kínja, nem áll tőle messze az irracionális/gyerekes viselkedés sem.
És akkor a pontok:
Kulcs: 4.5 - tudom, nem lehet, szóval négy. Az utolsó kulcsod teljesen irrelevánsnak láttam, bár az első hármat szó, mi szó, szépen megvalósítottad. Ha az utolsó is fontosabb szerepet kapott volna a sztoriban, menne az ötös.
Szereplők: 4 - őszintén szólva ezzel gondban voltam. A karaktereid nem azok, akiknek én elképzelem őket, az elképzeléseid nem egyeznek az enyémekkel. DE a történeted minden szegletéből sütött valamilyen naiv báj, ami azt hirdette, hogy "nem baj, ha XY nem olyan mély, nem olyan dark, nem olyan sérült". Elfogadtam a te meglátásaid, és be kell vallanom, a történet hangulatához ezek a szereplők illettek, nem pedig azok, akiket esetleg én elképzelnék.
Hogy akkor miért négy pont? Azért négy pont, mert voltak helyzetek, mikor a karaktereid illogikusan viselkedtek, ezt pedig ki kell tudnod védeni. Akkor is, ha kis aranyos, sérülékeny naivák, akikből soha nem lesz filozófus. Íróként az a dolgod, hogy a viselkedésük MINDEN helyzetben alátámaszd.
Cselekmény: 4.25 - tehát 4. Szintén mozgattad a karaktereid, több helyszínt ismertünk meg, változások is történtek az egymáshoz való viszonyulásukban, voltak fordulópontok, történtek váratlan események. A minusz egy pontot azért kapod, mert a két fél közeledését és a végét szerintem kicsit elsietted. Mind a kettőt kibonthattad volna jobban, akkor ötöst adnék.
Történet 3.7 - tehát 4. Tetszett, ártatlan volt, naiv, a maga módján végtelenül őszinte. A stílusod alapjában véve kellemes volt, bár a szórendre és a szóhasználatra azért pár helyes érdemes lenne figyelned. A mesekönyv témát szerintem gondold át a tájleírással kapcsolatban. Komolyan. Ginny és Hermione barátsága is szépen fel lett építve, és ahhoz képest, hogy sem Grangert, sem Lupint nem szeretem, hetero írást meg csak végszükség esetén olvasok, szerintem megérte végigolvasni a sztorid. (Mert igen, lássanak csodát, végigolvastam, nem a hossz a lényeg, hanem a minőség. Sorry.) Másrészt viszont ott voltak az illogikus megoldásaid, néhány rész elsietése, és szegény csillagász szívem erősen sajgott, mikor a Vénuszt lecsillagoztad, a Holdat meg lebolygóztad. ELEMI fontosságú tudnod, hogy miről írsz. Ha valamiben nem vagy biztos, inkább használd a google-t, nem szégyen. Viszont ehhez hasonlóan helytelen állításokat leírni egy ficbe már annál inkább.
Köszönöm a történetet, az eddig olvasottak közül a tied vezet, méghozzá toronymagasan.
Gratulálok!
Jessica B. Vicious
*megkönnyebbült sóhaj*
Ez olyan kedves volt^^ Szervusz!
Most leeresztettem, akár egy lufi, és elképzeltem, ahogy ők tényleg szerelmesen összeölelkeznek :) És szép kis jelenetet láttam magam előtt. A kép tényleg találó, szép munka.
Ami a történetet illeti, igazán örültem annak - hogy bár volt benne egy-néhány labilisabb pont -, mégis az elejétől a végéig kerek, érthető, és minden sora tele volt kedvességgel. Ám úgy éreztem, néhol egy kis esetlen bizonytalanság is előfordult, ami... nem is tudom, miből fakadhatott. Nem egy népszerű páros az övék... Amolyan langyos, nyugodt szerelemmel szeretnek mindketten... Nem sok embert mozgat meg az esetleges kapcsolatuk. Hmmm. Lupin vérfarkas léte se képes azt sugallni számomra, hogy szenvedélyes és túlfűtött együttléteket "produkálna" bárkivel (legyen az férfi vagy nő), ő tipikusan más férfikategória. Aki mellett nyugodt lehet az ember lánya, mert biztonságot ígér... (vérfarkas-baja ellenére, ami valljuk be, még izgalmas is).Na és ha már csillagok és bolygók, akkor: a hal jegyében született, ő pedig magában hordozza a jegy sajátosságait.
Annak ellenére, hogy nem olvasok Remus/Hermione történeteket - ez valahol az első tapasztalatok között van -, tetszett. Bájos volt, talán kezdő. De ez elég erős kifejezés lenne, hiszen vannak jelenetek a műben, melyek egy haladó írópalántát sejtetnek a sorok mögött.
Vannak gyengéid meglátásom szerint: elsősorban a stilisztika az, ami zavart abban, hogy maximálisan évezzem a történetet. Vagy két teljesen logikátlan mondatot kapcsoltál össze, vagy két olyat választottál szét, amelyek nagyon is "egybevágóak" voltak. Ez nem jó. Bármilyen kedves a történet, bármennyire ígéretes, egyesek úgy vannak vele, hogy azért nem fárasztom a szemem, és nem botlok meg a sorokban, nem olvasom végig, mert valaki végre jó ötlettel állt elő. Az igénytelenebb kivitel az, amibe belekötök és kötnek, ha jó az Alkotó. Egyébként ezt, valamint a buta elgépeléseket illetve néhány logikátlanságot a bétának kellene kiszűrnie, és itt erős a kételyem, hogy nem volt olyan... Vagy egy olyan valaki, aki nem sok figyelmet fordított rá. Több helyen is ráléptem a szavakra, zavaró vesszőhibákra, és így kényelmetlen volt az "utazásom". Olyan, mintha nyaralni mennék, az autópálya pedig olyan lenne a kátyúktól, mint egy sakktábla. Na? Milyen út lenne? Te megtennéd egy-két hét has süttetésért? Egy heveny agyrázkódást kapni közben, mi az nekünk?
A párbeszédek sem voltak élvezhetőek - nekem. Nem is nagyon volt felkiáltás, rákérdezés, ahol kellett volna... Mindegy, ennyit a bétázásról, amely igen is fontos. És ezt nem csak azért mondom, mert magam is béta vagyok, hanem mert így van. Egy béta nem csak a helyesírásban segít, hanem abban is, ha valami csavar van a történetben, ami nem helyénvaló: bolygók/csillagok? Ötödikes tananyag, ha Magyarországon is az a tanterv, ami nálunk. Nem azt mondom, hogy a lektor legyen tudós, de alapjában művelt miért ne? És nekem furcsa volt, hogy ősszel indultunk, három nap volt a bálig, majd hirtelen tél lett. Visszatérve: a Merengőre jelenlegi állapotában némi tanáccsal fölengednék, de a pergamenes háttéren jobban kiszúrhatóak a hibák, pechünkre.
Gyenge momentuma a műnek az elkapkodott kapcsolatábrázolás. Pont két olyan ember volt a kulcsod, akik a "lassú víz, partot mos" mondás szerint működnek, itt viszont hősszerelmest játszanak... Oké, ismerték egymást, ugyanazt a nótát énekelnék párkapcsolati téren... De te hangsúlyoztad, milyen tátongó sebeket ejtettek rajtuk az elhalálozott szerelmek... akkor? Több idő kellett volna nekik. És mi az, hogy Hermione nem tudott Tonks haláláról? Az elsőnek kellett volna lennie, aki elmegy a temetésre... Ráadásul azt ne tudni az Abszol Úton, hogy Ron Weasley, aki szép lassan közéleti személyiséggé avanzsált, meghalt? És hogy ki volt a felesége(!)??? Ugyan-ugyan :)
Lupin vívódása viszont odatett. Ezt így kell csinálni. De mi lesz, ha... ?- olyan kétségek, amelyek teljesen rá vallanak. Az elszigetelődés is, és az önsanyargatás.
Pitonra viszont nem mondanám egyértelműen, hogy így cselekedett volna...
Kulcs(ok): a helyükön voltak, nincs mit ragozni, deee... én nem merek max pontot adni. Erős 4 pont, mivel a negyedleges kulcsot említés szintjén teszitek bele - igen, eddig mindenki. Figyeltem. Pedig lehetnétek kreatívabbak, hiába negyedleges :P És ezt komolyan mondom, mert Kyraék nem véletlenül választottak "helyszínt" is. Próbálják megkönnyíteni a dolgotokat, hahóóóó!
Szereplők: 3 pont. Én azt mondom, csak így tovább és ne siess. Végre csak a kapcsolat volt ooc, ami ritka.
Cselekmény: végre nem egy helyen történt minden! Egy kis Roxfort - bár itt erős nyavalygás fűződött hozzá. Igen, nyavalygás, mert az volt. Indokolt, érthető, de az volt, nem kell szájba rágni, hogy rossz emlékek fűződnek hozzá annyi sok jóval együtt. Aztán egy kis utcai jelenet - ahol egyébként furcsálltam a párbeszédet, spártai, lakonikus "Ezzel ezen" - bontsuk már ki, ráérünk. Meg Hermione lakása, sétált is... Jó^^
Tetszés: eddig ez volt a Luna-Harry fic mellett, amire azt tudnám mondani, hogy "Igen, ez kihívásba való". Mert tanít, példát mutat, nem korlátozódik a szexre és a velejáróira, és van mondanivalója :) Ne adja fel, aki elveszít valakit. Ismét egy újabb példa, hogy az elmúlással foglalkozó történetek sokkal jobban hatnak az emberekre, sokkal több érzést, tetszést váltanak ki belőlük... Mert igenis van feltétel nélküli szeretet. De megállok a 4 pontnál.
Köszönettel, shanon widow
Szia Kedves Író!
Kulcs: 5
Az elsődleges kulcs ugye mindenhol a tél, ami a Te történetedben szépen megjelent.
A másodlagos és a harmadlagos kulcsod a két főszereplőd volt, így meglepő lenne, ha a jelenlétük nem lenne megfelelő. :-)
A negyedleges kulcs egy picit nekem vicces volt. Amolyan kényszermegoldásnak éreztem, de végül is benne volt, és nem is akarok kötekedni, így az is oké. :-)
Szereplők: 5
Kint volt az OOC figyelmeztetés, ebbe nem is kötnék bele. A kidolgozottságukkal kapcsolatban sem éreztem azt, hogy nagy baj lenne, viszont a nemek harca szépen megvalósult, így jár tőlem az öt pont.
Cselekmény: 4
Volt benne jó pár elírás, illetve itt-ott nem tudtam eldönteni, hogy az logikai hiba, vagy direkt poén. Pl: "Hermione nem értette, mi ez a nagy rohanás, de jobbnak látta nem kérdezősködni.
– És mondja, hova megy, és mégis mikor jön vissza?"
Hát, ahhoz képest, hogy nem akart kérdezősködni, elég konkrétan rákérdezett a dolgokra. :-DDD Viszont az ilyeneken kiválóan szórakoztam. A cselekmény nem volt a legbonyolultabb, ami engem nem zavart, viszont az egyéb hibák miatt úgy érzem (mivel fél pontokat - gyanítom miattam - nem lehet adni), ez nem maximum pontos.
Tetszés: 4
Igazából ötöst adnék, vagy még többet is (amiért a szervezők kinyírnának), ha ez egy humoros történet lenne. A fenti idézeten kívül is volt benne nem egy olyan dolog, ami nekem szinte kabaréba illő volt. És nem megbántani akarlak, mert remekül szórakoztam, csak ez így nem öt pont. Viszont köszönöm az élményt! :-D
További sok sikert és szép pontokat kívánok!
Szia, Ancsa! (Ancsa1537) Kritika Klub (Megtalálsz minket a Merengő Fórumán. :-D)
Hát, nem fogott meg ez a páros, pedig szeretem a ritka párosításokat.
Kulcs: 3 - valami hiányzott, hiányérzetem maradt
Szereplők: 2 - nekem valahogy egyik szereplő sem volt teljesen önmaga
Cselekmény: 3 - nem volt annyira rossz
Tetszés: 3 - gyönyörű a címe :)
Köszönöm, hogy olvashattam!
Tegnap lemaradt: a Cselekményre 4 pontot adnék^^
elnézést kérek :)
shanon widow
Halihó!
Kulcs: 5
Semmi baj nem volt vele, mindennek megvolt a maga jelentősége meg a szerepe, bár lehet, hogy a tél kicsit kevés szerepet kapott.
Szereplők: 3
Szerintem Hermione nem ilyen. Ő sokkal erősebb annál, minthogy mindenen sírni kezdjen, hogy bezárkózzon, és senkivel ne beszéljen. Ginnynél nagyon erőltetett ez a folyamatos "drágámozás"; szerintem egy tanár nem ölelné meg a diákját csak úgy, még ha elballagott, akkor sem, Harryt sokkal jobban érdekelte volna Hermione, nem hagyta volna, hogy ennyire eltűnjön, Lupinnal még viszonylag minden rendben van, elég hiteles ez a "ne gyere ide, mert én vérfarkas vagyok" dolog...
De talán Pitont találtad el a legjobban. Bár neki is olyan mondatokat adtál a szájába, amiket szerintem soha nem mondott volna ki, például az a bókos mondat. Olyan, mintha nem is ő mondta volna, csak így volt vicces, vagy aranyos.
Cselekmény: 2
Eléggé furcsa volt, hogy őszinte legyek. És olyan sablonos is. Bocsánat, de tényleg az volt. Ez az előbb senkit nem szeretek és szenvedek egy sort, majd a bál, és a szívdobbanás, a jó barátok vagyunk, majd a megmentés, az összeveszés és kibékülés. Majdnem minden fic erre épül, és én már végtelenül unom, hogy soha nincs új.
A szereplők végtelenül hamar lesznek szerelmesek, de be kell vallanom az tetszik, hogy legalább nem egyik napról a másikra jönnek rá, hogy most akkor itt szerelem van. De szerintem túl gyors. A bizonyos megtámadásos jelenetnél is elköveted azt a hibát, amit nagyon sok szerző, író. Sokkal nagyobb hangsúlyt fektetsz a leírásra, mint az érzelmekre. Ez persze kell, mert az eleje nagyon szép, ahogy bemutatod a tájad, de amikor már nem ez a fontos; amikor az érdekelne mindenkit, hogy akkor most mit is érez Hermione, mert "veszélyben van", akkor is maradsz a leírásnál. Egyáltalán nem éreztem olyan hatalmasnak annak az eseménynek a súlyát, amennyire annak szántad.
Tetszés: 2
Igazából én sokkal jobban szeretem a non-canon párokat, szóval mindent, ami más azt kedvelem. Ebből a párosból is jót lehet csinálni, de mint említettem, nekem elégé lehangoló volt, hogy a sablont használtad, és semmi új nem volt benne.
Viszont nagyon tetszett a vénuszos hasonlat. Hogy nincs holdja, ezért választ magának egyet. Az aranyos volt.:)
Dalma, a fánk
Kedves Szerző!
Szegény fejem! Ilyen párosításról sem hallottam még...
Kulcs: 4
Szépen beleszőtted, mégis voltak hiányos momentumai az egésznek.
Szereplők: 3
Remus szerethető figura lett, ahogy Hermione is. Mégis van egy hiányérzetem a karakterekkel kapcsolatban. Ha Hermione így viselkedett volna a könyvekben, Voldemort valószínűleg uralomra tör, és mi még rengeteg folytatást megélünk. Nem állítom, hogy sajnálnám, de mégis...
A Ginny-Harry páros megmozdulásaitól néha nyögve meredtem a monitorra.
Kis gyakorlással javíthatsz rajtuk.
Cselekmény: 4
Mindenképp díjazom azt, ahogy bántál a szereplőiddel. Volt az egész történetnek egy erős háttere, amit nem ismertünk meg teljesen, de mégis erre építkeztél.
Két megtört lélek egymásra találása. Amit javasolnék, hogy olvass lélektani könyveket, mindenképp hasznodra válhatna.
Összességében: 3,5 ami 3
Hazudnék, ha azt állítanám, hogy nem szórakoztatott a történet. Ami néha abból adódott, hogy voltak erősen sántító pontjai. De ezen te és egy lektor javíthattok.
Mindent egybevéve, ha eltekintek ezektől, egy szép történetet írtál.
Gratulálok!
Banya
Kedves Író!
Itt is vagyok a sztorinál, igyekszem behozni a lemaradásomat kritizálásban. Nos, akkor lássuk pontokra szedve:
1. kulcsok: 4 pont
Az utolsót elég erőltetettnek találtam, nem igazán simult bele a szövegbe.
2. szereplők: 3 pont
Tetszett a megformálásuk a sztoriban, bár nem ragaszkodtál túlzottan a Rowling által megálmodottakhoz. Amit kifogásolnék, hogy egy kicsit éretlenül… hogy is fogalmazzam meg, tinisen viselkedtek néha a történetbeli korukhoz képest. Ezen nem is Remus akadékoskodását értem, hiszen a könyvben tényleg ugyanezt eljátszotta szerencsétlen Tonksszal, de egy megtört, még mindig gyászoló, sok mindent megélt Hermionét valamivel depressziósabbnak és érettebbnek képzelek – bár ez inkább egyéni vélemény.
3. cselekmény: 4 pont
A sztori kedves volt, bájos, látszik, hogy átgondoltad. Viszont úgy tűnt, a végére kicsit siettél vele, míg az elején elég sok a felesleges rész. Például az elején Hermione kirándulása teljesen funkciótlan, simán ki lehetett volna hagyni. Az viszont kifejezetten pozitívum, hogy leírtad, mi történt a többiekkel, és nem csak a főszereplőkre koncentráltál, illetve igyekeztél minél több szereplőt megszólaltatni.
4. történet: 3 pont
Még kis csiszolgatásra szorul, de összességében kellemes, szórakoztató sztori lett. Találtam benne pár vesszőhibát és néhány érdekesen alkalmazott szófordulatot, így még egy átolvasás szerintem nem ártana. A páros… nos, én úgy tartom, hogy nincs „rossz” páros ebben a fandomban, ha az író megfelelően tudja tálalni – neked most sikerült. El tudom képzelni, hogy ilyen körülmények között Remus és Hermione egymásra találjanak. A végkifejlet igazán szívmelengető lett, anélkül, hogy rózsaszín giccsbe fordult volna.
Összességében tetszett, köszönöm, hogy olvashattam!
Üdv: Xwoman
Megjegyzés küldése