"Én úgy hiszem, a szerelem erősebb, mint a szokások vagy a körülmények. Hiszem azt, hogy lehetséges sokáig őrizni magunkat valaki számára, és még mindig emlékezni, ki az, akit várunk, ha aztán végül megérkezik."
Peter Soyer Beagle
Elsődleges kulcs: a Tél
Másodlagos kulcs: Remus Lupin
Harmadlagos kulcs: Minerva McGalagony
Negyedleges kulcs: Nyúzott arccal lépett be a romokban heverő klubhelyiségbe.
Jogok: Minden jog JK Rowlinghoz tartozik, én csak kölcsönvettem a szereplőket saját magam és mások szórakoztatására.
Műfaj: Romantikus, Dráma
Figyelmeztetések: AU (vége a háborúnak, Voldemort és Dumbledore halott, azonban Sirius, Remus, Tonks életben vannak); enyhe erotikus tartalom; SLASH mellékszálként; valószínűleg OOC karakterek
Korhatár: 16
Tartalom: Lidércfény - mocsarak felett megjelenő, szemet gyönyörködtető, illékony és rejtélyes fényjáték.
Épp ilyen illékony Remus Lupin boldogsága is. Úgy gondolta, hogy megtalálta a boldogságot Nymphadora Tonks személyében, azonban a hullámok újra és újra összecsaptak az ifjú pár feje felett, vita vitát követett, és végül a férfi más nőnél próbálja meg elérni az elérhetetlent - a boldog életet. Vajon sikerül neki? Vagy a fény és a boldogság, mint a lidércfény, olyan gyorsan eltűnik az életéből, mint ahogy megjelent?
Megjegyzések:
Ajánlott zene: Angus & Julie Stone – Chocolates & Cigaretteshttp://www.youtube.com/watch?v=Ggk2HGK5RWE
A történetet itt olvashatjátok: Lidércfény
6 megjegyzés:
Szia Kedves Író!
Kulcs: 5
A tél nagyon szépen jelent meg a történetben, tetszett, ahogy a végén visszatértél hozzá.
A másodlagos és a harmadlagos kulcs-szereplőid jelenléte szintén rendben volt, mert bár McGalagony nem szerepelt igazán sokat, amikor igen, akkor erőteljes volt a jelenléte, bőven elég is volt belőle ennyi. :-D
A negyedleges kulcs beépítése a történetbe pedig csak simán rendben volt. Azt hiszem így kell ezt csinálni. :-)
Szereplők: 5
Azt hiszem Remus nekem ilyen. A végtelenül jólelkű, őszinte, kedves férfi, akire mindig lehet számítani. De egyikünk sem szent! Tetszett, hogy Hermione éretten gondolta át a dolgokat, amikor elengedte a férfit akkor viszont a szerelme nyert az önzése, a saját érdeke felett, hiszen ha elmondja a férfinak, hogy Ő is terhes, akkor valószínűleg az vele marad. De nem tette. Na ez az, amire én nem lennék képes. :-P Tetszettek a karakterek, megnyertek. :-)
Cselekmény: 5
Jó volt! A kezdés, a visszaemlékezés a kocsmával és Siriusszal, meg minden. Nem akadtam el helyesírási és elírási hibákon, ami nagy örömmel töltött el. Magával ragadott a történet, egyszer csak azt vettem észre, hogy már vége, pedig mikor elkezdtem nem voltam benne biztos, hogy végig fogom olvasni. Alig kapok levegőt a náthától. :-(
Tetszés: 5
Először is hadd köszönjem meg, hogy nem kellett a végén kiborulnom, megkegyelmeztél és happy end lett. Bár ez nem volt az a kimondottan könnyed történet, mégis a vége olyan volt, amilyennek én szeretem. Nagyon tetszett a felépítése, szeretem a történetekben a visszaemlékezős részeket. Egy ideje legalább is, mert régen ha jól emlékszem nem szerettem. Ennek talán egyszerűen csak annyi az oka, hogy itt jól van megírva, ez így jó. Ahogy az egész történet. Köszönöm, hogy olvashattam!
További sok sikert és szép pontokat kívánok!
Szia, Ancsa! (Ancsa1537) Kritika Klub (Megtalálsz minket a Merengő Fórumán. :-D)
Szervusz!
Bele is vágnék, ugyanis nincs különösebb észrevételem a történettel kapcsolatban :)
Kulcsok: 4 pont.
Szereplők: itt már voltak aggályaim, szinte végig, de leginkább McGalagonyt illetően... Már több, a kihívástól független történetben észleltem, hogy Szupernagyi szerepet szánnak neki, amit mondjuk nem értek... Tény, hogy elismeri Hermione észbeli képességeit, ki is emelte... de nem az unokája, pedig nagyrészt - itt is - úgy van ábrázolva. "Ne bántsd meg, ő egy független férfit érdemel..." Ez nem tartozik másra, csak a lányra, McGalagony pedig úgy reagál a viszonyra, mint egy gyertyatartó, de ő nem az. Itt egy igazgató, akinek a diákok érdekeit kell nézni, bármiféle személyeskedés nélkül... Remust pedig - lévén annak, hogy nem tanár - be sem lehetne engedni különórára, akármennyire is jó ismerős, ex-SVK prof vagy bárki... A szereplőkre 3 pontot adnék.
Cselekmény: 3 pont
Tetszés: nem szívlelem a párost,de ettől tekintsünk el... viszont nem is kerültek közelebb hozzám a történet által. Remust felelősségteljesebbnek érzem annál, minthogy szétszórja a magvait, de rendben, mindenki máshogy tekint a szereplőkre :) Erre is 3 pontot adnék.
Örültem, shanon widow
Kedves író!
Hirtelen nem is nagyon tudom, hogy viszonyuljak a történetedhez. A cím alapján (ami nagyon tetszett, az egyik kedvenc angol kifejezésem) nem vártam ilyen boldog befejezést, úgyhogy egy esküvő a történet végére... Azt hiszem, a hurt/comfort műfaj iskolapéldájához volt szerencsénk.
És nem csak az adott műfaj iskolapéldája volt az írás, hanem annak is, hogy bizony nem csak egy olyan történetet írtak erre a kihívásra, amire azt mondom, hogy tényleg örülök, hogy olvashattam. Máshogyan valószínűleg nem botlottam volna bele, nem sűrűn olvasok hetero írásokat, viszont ez a kihívás erősen kezd feléjük polarizálni. Ráadásul annak ellenére is meggyőzött a történeted, hogy mind Remus, mind Hermione a legkevésbé kedvelt HP-s szereplőim lista élén foglalnak helyet. Azt hiszem, erre mondják, hogy profi munka.
A fogalmazásod nagyon kellemes volt, egy-két szórendi és kifejezésbeli hibán kívül nem is igazán tudok belekötni. Gördülékenyen, szépen bántál a szavakkal, és ami még fontosabb, úgy éreztem, hogy sok helyen tudatosan fogalmaztál úgy, ahogy. Tudatosan pakoltál ide vagy oda egy-egy szót, hogy egy bizonyos hatást elérj, tudatosan használtál egy bizonyos kifejezést egy másik helyett, és ez fontos. Ösztönösen is lehet gyönyörű dolgokat írni, de a tudatos valahogy mindig jobban eljut az olvasóhoz, úgyhogy csak így tovább.
Az egyetlen fogalmazásbeli probléma, ami szúrta a szemem, az volt, hogy Hermionére nőként referáltál, míg a vele egykorú tanulókra fiúként és lányként. Szerintem egy tizenhét évesre még túlzás volt a nő kifejezést használnod, a lány természetesebb lett volna.
A történet egységét szépen megtartottad, úgy válogattad ki a szereplőid életéből kiragadott részleteket, hogy egy kerek egészet alkossanak, nem igazán éreztem hiányosságot. Egyedül talán az utolsó két jelenet között volt hézag, oda a helyedben beszúrtam volna még egy kis lovey-dovey jelenetet arról, milyen jól megvannak a mi kis hősszerelmeseink.
Voltak momentumok, amik kifejezetten tetszettek a történetedben. Például szerintem briliáns ötlet volt a Seamus-féle rádió, nagyon jót mosolyogtam rajta. De kifejezetten tetszett a Roxfort expresszes rész is, valahogy furán nosztalgikus érzés arról olvasni, hogy teszik fel a vonatra a gyerekeiket az egykori szereplők. Ha jól megírják őket, az ilyen részek nálam mindig plusz pontot érnek, és te szép munkát végeztél.
Összességében az a véleményem, hogy egy kellemes, jól felépített fichez volt szerencsénk, ami minden szempontból színvonalasnak mondható. Örülök, hogy olvashattam!
Kulcs: 5 - ahogy az előző történetben, ebben is úgy éreztem, hogy minden kulcs megkapta a megfelelő hangsúlyt. Ez a klubhelyiséges negyedik kulcs valószínűleg főnyeremény, mindketten szépen beleépítettétek a történeteitekbe.
Szereplők: 4.6 (tehát öt) - ez volt az egyetlen pont, aminél kicsit gondban voltam. Egyrészt nagyon szépen, letisztultan ábrázolod őket, másrészt nem nagyon engedsz betekintést a belső világukba. Persze, azt megtudjuk, hogyan gondolkodnak egy bizonyos problémáról, de nem igazán fejted ki őket. Nem részletezed, hogy viszonyulnak a világhoz, milyenek mindennapi helyzetekben, milyen folyamatok játszanak közre bizonyos döntéseikben. Ennek ellenére viszont a szereplőid szépen körvonalazottak, a mű fő kérdésköre kapcsán a gondolataikat is megismerjük. Ha elfogadsz egy tanácsot, szerintem még egy kis lelki mélység sokkal emberibbé tenné őket. Így valahol a négyes és az ötös mezsgyéjén egyensúlyoznak, úgy viszont egyértelműen az ötös kategóriájába esnének.
Cselekmény: 5 - igazából ezen azt hiszem, nincs is nagyon mit kifejteni. Szépen összefogott, dinamikus cselekményed volt, egy percig sem unatkoztunk és hiányérzetünk sem nagyon volt, pedig tizenkét évet ölel fel a történet. Nagyon szép munka.
Történet: 4.9 - egyetlen hajszál választ el a teljes ötöstől, ez pedig az a "probléma", amit a szereplőidnél kifejtettem. Gyönyörű történet volt, tényleg, még úgy is, hogy a végén minden csodálatos módon rendeződik, aminek személy szerint az esetek többségében nem vagyok híve. Csakhogy a problémám is ez a ficeddel. Hogy mindössze egy történet. Tényleg nem kellene sok, még egy kis lélek, még egy kis mélység, és élne az egész. Szépen fogalmazol, okosan építed fel a cselekményt, jól ábrázolod a szereplőid... egyetlen cérnaszálnyira vagy a tökéletességtől, butaság lenne megelégedned ennyivel. Nagyon szeretnék tőled egyszer egy igazán személyes, igazán mély történetet látni, mert, bár ez is szép volt, szerintem az valóságos csoda lenne.
Kedves író, nagyon kíváncsi vagyok a kilétedre.
Gratulálok!
Jessica B. Vicious
Kedves Szerző!
Kulcs: 4
Minerva nem szerepelt sokat.
Szereplők: 4
Tetszettek. :-)
Cselekmény: 5
Kerek, szép, érzelem gazdag. Csak megköszönni tudom.
Összességében: 5
A pontok mutatják a véleményemet. Így tovább!
Gratulálok!
Banya
Kedves Író!
1. kulcsok: 4 pont
McGalagony túl keveset szerepelt benne kulcsszereplő létére, viszont a többi okés volt.
2. szereplők: 4 pont
Hmm… igazából tetszettek, viszont McGalagony kicsit „túljátszotta” a szerepét benne. Legalábbis szerintem valamivel IC-bb lett volna, ha nem Hermionéhoz való méltatlansága miatt (ehh, ezt de szépen megfogalmaztam…) teszi ki Remust az állásából, hanem azért, mert tanár létére egy diákkal került kapcsolatba.
3. cselekmény: 5 pont
Szépen felépítetted, kifejtetted, a karakterek logikusan cselekedtek, emellett szórakoztató is volt.
4. összességében: 4 pont
Komolyabb nyelvtani vagy fogalmazási hibára nem emlékszem, emellett olvasmányos volt, végig lekötött. A páros itt is működött, a happy end pedig kellemesen üdítő volt a végén, főleg, hogy nem erre számítottam.
Köszönöm, hogy olvashattam!
Üdv: Xwoman
Megjegyzés küldése