Cím: Karácsonyi lidércnyomás a Roxfortban
Jogok: Teljes mértékben JKR-t illetik, de igazán tehetnétek valamit, hogy a miénk legyen.
Műfaj: Humoros novella
Figyelmeztetések: Némi humor és egy csipetnyi slash
Korhatár: 12
Tartalom: Lásd a kulcsnál
Megjegyzések: A dőlt betűvel szedett részek a párszaszó használatát jelzik.
Kedvcsináló:
Eközben a kis lüke, Luna Lovegood ünnepélyesen lehuppant Hermione és Ron közé. A fiatalok kissé elpirulva üdvözölték a barátjukat. Mi tagadás, Hermionét teljesen lenyűgözte Ron viselkedése, hiszen valahol mindig arra vágyott, hogy a fiú nyíltan kimutassa felé az érzelmeit. És bár nem a legromantikusabb módot választotta, sokat fejlődött a teáskanál érzelmi szintjéhez képest.
- Igazából, nekem lenne egy ötletem – mondta álmodozóan Luna -, csak az a baj, hogy azzal a varázslattal kárt tennék a láthatatlan kis tündérekben!
- Ha csak ez tart vissza – mondta Ron biztatóan rámosolyogva, miközben az igazgató felé intett -, a helyedben megpróbálnám!
- Talán – sóhajtotta, miközben arrafelé nézett, amerre Ron mutatott. Szerette volna egyszer megmutatni, hogy mire képes, mert ugyan nem látszott rajta, de azért megviselte, hogy „az a lány”-ként van megbélyegezve az iskolában.
- Vagyis ennél lükébb már nem lehetek, igaz? – Luna rájuk kacsintott majd elindult, hogy kiszabadítsa az igazgatót. Kicsit ugyan remegett, amikor megállt, kinyújtotta a kezét, és a varázsigére koncentrált. Mosolygott, amikor arra gondolt, hogy számára a többiek elismerése felérne a nyereménnyel. „Hiába van tökéletes álomvilágod – gondolta -, ha végre az igazit élnéd meg.”
A történetet itt olvashatjátok: Karácsonyi lidércnyomás a Roxfortban
A történetet itt olvashatjátok: Karácsonyi lidércnyomás a Roxfortban
5 megjegyzés:
Sziasztok!
Nektek is boldog karácsonyt!
- Kulcs: 5
- Szereplők: 4
- Cselekmény: 3
- Tetszés: 3
A kulcs beleillesztése tetszett.
A szereplők is, bár sokan kifordultak az általam kedvelt szerepkörükből. Voldemort és a halálfalói rontották a képet. Nem tudom elképzelni, ahogy kedélyesen karácsonyoznak az ellenségeikkel.
A cselekmény unalmas. Az egész történet egysíkúvá vált a végére. A sárkány megjelenése volt az egyetlen izgalomforrás. A boldogságportól én szívtam be a szereplők helyett. De legalább ti hanyagoltátok a Merlinezést, ezt köszönöm.
A történetben a fentiekben kiemeltek tetszettek csak. Az egész lapos volt.
Sziasztok!
Kulcs: 5
Ebben a történetben is tökéletesen benne volt a kulcs, szépen használtátok fel, de ha már eszembe jutott, most itt említem meg, hogy engem meglepett, hogy egyik csapat sem hozott ki egy konkrét győztes valami pajzán kívánsággal. :-D Tudom, Hagrid, de a sárkány nyilván nem pajzán kívánság volt. Ugye nem?
Szereplők: 5
Kedveltem Őket. Jó sokan voltak, így igazán nem várható el, hogy mindegyikük jelleme ki is legyen dolgozva, de bennem nincs hiányérzet.
Cselekmény: 5
Ez egy mókásabb történet volt, valamivel rövidebb, de itt sem érzem azt, hogy valami hiányozna. Ez egy könnyed történet volt, és mint olyan, nekem így ahogy volt, megfelelt.
Tetszés: 5
Mint írtam, szerintem minden rendben volt. :-) Gratulálok!
Sziasztok, Ancsa! Kritika Klub (Megtalálsz minket a Merengő Fórumán. :-D)
Hm... milyen fura, hogy mindkét történet tájleírással kezdődik, ráadásul Dumbledore itt is fejjel lefelé szorul a kéménybe! Talán az az oka, hogy a kulcs nagyon behatárolja mindkét sztorit, nem tudom. Mindenesetre érdekes. :]
Az másik csapat ficénél is írtam már, hogy ez a fejjel lefelé beszorulás nekem Mici mackót idézi, de az a párbeszéd, ami az elején lezajlik az igazgató és McGalagony között, számomra még erősebbé teszi a képet. A "probléma" csak az, hogy ha akarnám, se tudnám ezt hibaként felróni, ugyanis belegondolva Minerva és Nyuszi karaktere nagyon jól fedik egymást. Igazából még egy plusz vicces mellékzöngét ad az egésznek a dolog.
Az viszont közel sem jön ki ilyen jól, hogy Dumbledore állítja, ő a Mikulás. Egyrészt erőltetett megoldásnak tűnik, másrészt - ahogy arra McGalagony is rávilágított - erősen azt feltételezi, hogy az igazgató fejével valami nincs rendben...
Lockhart... *nem is talál szavakat* Nem tudom, melyikőtök írta az ő részét, de annak most képzeletben megrázom a kezét. Nicely done.
Viszont van itt valami. Igazán csak Molly Weasley megjelenése ébresztett rá, hogy valami nincs a helyén. Ez a valami pedig a kastély és a Főnix Rendjének összekombinálása. Nem mondom, okot adott pár plusz mosolyra, de nem véletlen, hogy a HP kánon során egyszer sem karácsonyozott a Roxfortban a Rend. Biztonsági okokból nem tehetik meg, ezt szerintem ti is tudjátok, szóval ha máskor mégis utaztatni szeretnétek őket, akkor iktassátok ki az ez ellen szóló érveket.
Mindennek ellenére a történet életszerűbbnek hat a másik csapaténál. A diákok reakciója például sokkal inkább a helyén van, szerintem ha hasonló dolog történne a valóságban, akkor is így reagálnának a gyerekek.
Csakhogy... nincs az az isten, hogy Voldemort így besorjázhatna a Roxfortba. Még a végső csata közben, hatalmas sereggel felszerelve is időbe telt neki, mire végre bejutott, nem reális, hogy most minden gond nélkül belejt a Nagyterembe. Ahogy az sem, hogy nem tör ki pánik és a gyerekek nem bújnak sikítva az asztalok alá (emlékezzetek csak a világkupa döntőre). Ezt a részt érdemes lett volna jobban átgondolni.
*nevet* Hű, nagyon balanszíroztok. Az előző történetnél is meg akartam jegyezni, hogy nem száll a vér a fejébe az igazgatónak, ha fejjel lefelé lóg, de úgy gondoltam, nem piszkálom tovább őket, biztosan kitaláltak rá egy spéci bűbájt. Itt viszont sokkal hitelesebbé tette a jelenetet, hogy Dumbledore-nak igenis gondjai akadtak a fejjel lefelé lógással.
Szakállas férfi és medvebőrbe öltözött fiúk... Esküszöm, először azt hittem, Hagrid lesz az, és már ráncoltam is a szemöldököm, hogy miféle szado-mazo rabszolgákat zsákmányolhatott magának, mikor leesett a tantusz. Mindenesetre azért vicces lett volna, ha a fentiek szerint alakul a töri.
Ron rekaciója szintén jól lett megírva. Fura, hogy mennyire kevés idő marad ebben a sztoriban egy-egy karakter kibontására, és mégis milyen szépen operáltok velük. Tulajdonképpen az ember úgy érzi, hogy tudja, mit kap, mire számíthat (mert nagyjából végig következetesen tartjátok magatokat a kánonhoz), mégsem lesz unalmas a dolog. Az az egy-egy momentum, ami egy-egy szereplőnek jut, szépen feldobja a történetet.
"aranyszínű, édes illatú porköd" - szép kép. Szokatlan, különleges... Máskor több hasonlót is belepréselhetnétek.
"- Hallottam, mi történt a professzor úrral, eh. Gyüttem segíteni!" - Na ez az, erre vártam! Csak megérkezett Hagrid is! És milyen jól megnevettetett...~ Nem tudom, ezt a részt ki írta, de szintén megy a piros pont. Átok, sárkány, minden... ez itt szépen el lett találva.
"leledző" - ez a szó nem kellett volna a végére, egyébként tökéletes lett volna a befejezés. Ötletes, hogy kivételesen nem a Weasley ikrek kontjára ment a dolog, tessék, itt van, nem csak ők tudnak felfordulást csinálni! Továbbra sem vagyok oda Pitonért, de most adnék neki egy pacsit.
A történetről összességében: ritka az olyan sztori, ahol nem kell belekötnöm a szóhasználatba, nyelvtanba, de nálatok egy-két pontatlanságon kívül - legnagyobb örömömre - minden a helyén volt. Nem tudom, ez a ti érdemetek-e, vagy csak különlegesen jó bétátok/gammátok volt, de bárhogy is legyen, öröm volt, hogy nem kellett folyamatosan hibákat kimásolgatnom a sztoriból.
Összességében azt kell mondanom, nem értek egyet az első kommentelővel, a történet sehol sem volt unalmas. Apró momentumok beiktatásával mindenhol szépen megoldottátok, hogy szórakoztató maradjon. A humor, a cselekmény, a karakterek... úgy érzem, egy-két elcsúszás kivételével nagyjából a helyén volt minden. Élveztem az olvasást, köszönöm az élményt!
Kulcs: 5 - minden részletében kihasználtátok
Karakterek: 5 - mindenkiből mutattatok egy kicsit, ám ez a kicsi jellegzetes, szórakoztató volt. Nagyon élveztem ezt a fajta "széles spektrumú" bemutatást.
Cselekmény: 5 - bár azért néhol itt is voltak következetlenségek, az apróbb bakik ellenére szépen fenntartottátok az érdeklődésem, az meg külön dícséretes, hogy a történet megírása mellett még egy mellékszálat is beleszőttetek (Draco/Harry).
Tetszés: 4.75 (adminok: ezt tessék ötösnek venni) - Azért nem öt, mert borzalmasan szőrösszívű vagyok, olyat alkotni, hogy én tökéletesnek találjam... na az már művészet. Ez a történet sem volt tökéletes, ám ettől függetlenül is élveztek, kellemes volt, szívesen olvastam, úgyhogy nagyon is megérdemlitek az ötöst. Legyetek büszkék magatokra! :]
Gratulálok!
Jessica B. Vicious
Kulcs:5 Tokéletesen bele van foglalva a történetbe.
Szereplők:5 A szereplők bemutatására kicsi részek voltak, de teljesen korrekt módon minden kiderült a jellemükről.
Cselekmény:5 Fordulatos és meglepő dolgok jelennek meg benne, amitől humoros lesz.
Tetszés:5 Rég nevettem ennyit. Bravúrosan meg lett oldva ez a kis történet. Nekem nagyon tetszett.
Megjegyzés küldése